Az országos listára azok a gyerekek kerülnek, akiket a saját szülőmegyéjükben nem sikerült örökbeadni.
Ez nem azt jelenti, hogy az országos listára azok a gyerekek kerülnek, akik senkinek nem kellenek, hanem azt, hogy a megyéjükben nem sikerült nekik szülőket találni. Van olyan megye is, ahol több az örökbeadható gyerek, mint az örökbefogadó szülő.
Már írtam, hogy Budapesten és Pest megyében több éves várakozásra kell számítani (titkos örökbefogadás), míg van olyan megye, ahol két éven belül egészséges csecsemőt is örökbe lehet fogadni.
Nekünk azt mondták, hogy ha testvéreket is, ha idősebb gyerekeket is szeretnénk örökbe fogadni, akkor érdemes az országos listára is jelentkezni. Erről még az első Tegyeszes látogatáskor kellett dönteni. Mi jelentkeztünk.
Beszéltem az ügyintézővel a listáról, ő azt mondta, hogy fontos lenne, hogy jól írjuk körül, hogy milyen gyermek(ek)et szeretnénk örökbefogadni, milyen beteség az, amit el tudunk fogadni, illetve kitért a származásra is. Tőlünk a Pest megyei Tegyesznél nem kérdezték meg a származást és ugye egészséges státuszú gyereken is mást és mást lehet érteni megyénként, így azt kérte az ügyintéző, hogy írjuk le neki részletesen, hogy mit tudunk elfogadni. (Nálunk a Gyámhivataltól kicsit nehezen jutott el a Tegyeszig a határozat, ezért érdeklődtem az országos listás ügyintézőtől, így került szóba ez is.)
Az országos listát a Emberi Erőforrások Minisztériumában a Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárságon vezetik. A listára azután kerülhet az örökbefogadni szándékozó, hogy a megyei Gyámhivatal megküldi a Tegyesznek jogerős alkalmassági határozatot. A listán ugyanúgy a jelentkezés szerinti dátum alapján tartanak nyilván, ahogy a megyei Tegyeszekénél.
